Kösz, ez jól esett, de mégse megyek. Tudok táncolni (bármily hihetetlen :)), de az ivás nem tenne jót és egy vagyont kéne rám költeni, hogy kapós legyek. A rucik, a cipők, van még valami, arról nem írok, de képtelen vagyok félretenni az árát és fontos. Voltam Ausztriában, hiányzik is néha, akkor más volt, szép volt, jó volt és sokat kerestem. Van a bárnak valami feelingje, amit csak az tud, aki volt ott és jó helyen. Én jó helyet találtam. Hatalmas ház, több szintes, felül a lakosztályom, ahol laktam is meg nappal masszíroztam, lent két bár, egy kicsi és egy nagy, ritka jó főnök, szinte barátok voltunk, jó társaság, semmi balhé.
Este lementem a bárba, ha akartam, táncoltam, beszélgettem a vendégekkel, ittunk, nevettünk, 16 órákat, vagy még többet dolgoztam és élvezkedtem. Úgy jó volt. Aztán lassan elfogytak a táncoslányok, férjhez mentek sorban, kezdett Günter tönkre menni, én meg haza jöttem, mert megváltozott minden. Szerettem ott, az éjszakázás nem látszott, de, ha folyt a pezsgő, az igen, az nem előnyös már nekem. Szép volt, jó volt, buli volt, de kiöregedtem belőle. Maradok. Ezt a palit különben se ismerem.