Egy kis hétvégi szösszenet .Szombat,késő délután.Felhív egy szimpatikus hang,mondja,hogy sok jót hallott rólam,bejelentkezne egy masszázsra.De csak este fél nyolckor jó neki.Ebben az időpontban már ritkán dolgozom,de ma amúgy is ráérek,a hang is szimpatikus,gondoltam,persze,elvállalom.Utána még szólt az egyik rokonom,hogy beállt a nyaka,csináljak vele valamit,hát úgy időzítettem,hogy még a vendég előtt pont ráérősen végezzek.Masszírozom,vendég szól a bejelentett idő előtt,hogy akkor itt van.Mondom neki a telefonba,hogy oké,jöhet,mindjárt megy a vendégem,és már jöhet is.Rokont gyorsan kiterelgetem,hívom a vendéget,hogy akkor jöhet,mire közli,hogy szerinte túl egymás után jöttek volna,inkább elment.Hát,...,sorry,tényleg elvetemült vagyok,megérdemeltem. Más.Ugyanaznap,vagyis ma este tíz órakor szól a munka telefonom.Elfelejtettem kikapcsolni.Magánszám.Felveszem,kedvesen,és udvariasan elmagyarázom,hogy szombat van,és este tíz óra,ilyenkor én már nem dolgozom,ahogy fel is van tüntetve,de holnap szívesen állok rendelkezésére,amennyiben számkijelzéssel felhív.Nem azért,mert kiváncsi vagyok a számára,hanem mert nekünk is valahogyan meg kell szűrni az embereket.Csak annyit mondott válaszul a telefonba,:Mit ugatsz nekem,te paraszt?Hát,...tűnődve csavargatom a hajamat,-lehet,hogy túl durva voltam...?És még hozzá pislogok is párat,hogy elég szőke nős legyen a figura.