A három pont vagy hármaspont a mondat végén (…) a gondolatok közötti átjárhatóságnak, a gondolat befejezetlenségének, töredezettségének jele, ami szolgálhat a mondanivaló elnyújtására, a bizonytalanság kifejezésére.
A mondat végén elhelyezett három pont általában soha semmit nem ad hozzá a tartalomhoz, viszont azt sugallja, hogy az illető nem tudott mit kezdeni az előtte álló fogalmazási feladattal, ezért inkább félúton otthagyta az egészet. Jelezhet időhúzást, halogatást, tötymörgést, lustaságot, fantázia hiányt.
Ha nagyon kekec akarok lenni, akkor a hármaspont értelmezhető úgy is, hogy bizonyos dolgokat kihagy, elhallgat, „elharap” az író személy. Lehet, hogy nem akarja, vagy nem meri kimondani a lényeget… de azért, kipontozza… hogy Te értsd, sejtsd… hogy van ám még ott valami… és továbbgondolásra késztessen. (Aztán „gondolsz, amit akarsz… de majd jól összeveszhetünk a félreértésen, ha nem azt gondolod, amire én gondoltam, hogy gondolj…”) Így akár bizonyos szövegkörnyezetben (chaten veszekedés, szakítás stb.) felfogható érzelmi manipulációnak, bizonytalanságban tartásnak is, ami semmiképp sem egyenes és jellemes dolog.