Üzenetek a szerkesztőségének

Ha valakit becsületében ér sérelem, harminc napon belül magánvádas büntetőeljárást kezdeményezhet a jogsértővel szemben a nyomozóhatóságnál vagy pedig közvetlenül a bíróságon. A 30 napos határidő azon a napon kezdődik, amelyen a jogsértés ténye a sértett tudomására jut. A becsületsértés, rágalmazás magánvádas bűntett, ezért közvetlenül a bíróságon is követelheti a bűnős megbüntetését az a személy, akivel szemben azt elkövették. Ha a sértett a feljelentést a rendőrségen teszi, a nyomozóhatóság azt érdemi vizsgálat nélkül továbbítja az illetékes bíróságra. Nagyon egyszerűnek tűnik az eljárás, de mégsem az. A feljelentőnek ugyanis meg kell neveznie az elkövetőt, különben honnan tudná a bíróság, hogy kit kell eljárás alá vonnia. A hivatalból üldözendő bűncselekmények esetén ilyen probléma nincs, hiszen az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés nyomán a rendőrség nyomozni kezd az elkövető után, s ha sikerül beazonosítani, valamint alapos a gyanú vele szemben, meggyanúsítja őt a bűncselekmény elkövetésével. Szóval a lényeg az, hogy meglegyen az elkövető. Konkrét személy, névvel, címmel, fellelhetőséggel. 

De vajon mi a helyzet, ha az interneten követ el valaki becsületsértést, rágalmazást? A virtuális világban sem mások a büntetőjog szabályai, mint a való világban. Ebből a szempontból nézve nagyon is való világ a web is,még ha sok felhasználó szereti azt hinni: arra külön szabályok vonatkoznak, sőt, ott mindent szabad. Ez nem így van! 

Az interneten a felhasználók többnyire un. nick néven szerepelnek, vagyis maguk által választott álnév mögé bújva kommunikálnak. A hatályos jogszabályok szerint ebben az esetben is beazonosíthatóak, hiszen a weboldal üzemeltetője, illetve az internetszolgáltató vissza tudja keresni: milyen IP címről jelentkezett be az illető felhasználó, amikor a jogsértő közlést tette. A törvények értelmében a weboldalt működtető jogi személy meghatározott ideig köteles megőrizni felhasználók identitását jelző elektronikus információkat, illetve a weboldalon belüli mozgásuknak az adatait. Ezeket felhívásra köteles a hatóság rendelkezésére bocsátani. Hasonlóan az internetszolgáltató is. Jogsértés esetén most már csak azt kell bizonyítani, hogy az adott időpontban biztosan az a személy ült-e a számítógép billentyűi előtt, akinek a nick nevével elkövették a jogsértést. Az esetek többségénél itt dől meg a gyanúsítás, illetve ahogy a bírói szakban nevezik: a vád. Mégsem jelenti ez azt, hogy büntetlenül lehet például egy közösségi oldalon rágalmazni egy másik embert. Legyen az a nagy nyilvánosság előtt ismeretlen vagy éppen valamelyik celeb, tehát széles körben ismert ember.

Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a nyilvánosság előtt ismert embereknek többet kell tűrniük a médiában, így az interneten is. A nyilvános szereplésekkel az is együtt jár, hogy más emberek véleményt mondanak róluk, időnként talán erős kifejezéseket is használva. Legalábbis a mindennapi élethez mértem. De éppen ez a lényeg. Hogy nem a mindennapi élethez mért, ha valaki a munkáját és a magánéletét is teljes mértékben a közvélemény elé tárva éli. Ha valaki nem várja el az intimitást a maga számára - ad absurdum - a nemi életét illetően, sőt, maga avat be abba több millió tévénézőt, hogyan várhatná el a közvéleménytől a tartózkodást életének más személyes vonatkozásainál? Nem lehet kettős mércét használni a nyilvánossággal való kapcsolatban. Ezt egyetlen közszereplő sem teheti meg. Ezzel az érveléssel utasított már el bírósági fórum több olyan keresetet Magyarországon is, amelyben a híres emberek a magánéletükbe való túlzott beavatkozást sérelmezték a nyilvánosság részéről. 

Hogy milyen eredménnyel jár egy becsületsértési, rágalmazási büntető feljelentés, az megjósolhatatlan. Az eljárási rend szerint pontos és részletes bizonyítási eljárás után születik meg a bíróság döntése. Ha az eljárás során egyértelműen bebizonyosodik a bűncselekmény elkövetése, a bíró személyes mérlegelésén múlik, hogy a jogsértést milyen súlyosnak ítéli. Ennek a büntetés mértéke kiszabásánál van jelentősége. 

Függetlenül attól, hogy indul-e becsületsértés, rágalmazás miatt büntető eljárás az elkövetővel szemben, a személyhez fűződő jogai megsértése miatt polgári peres eljárást kezdeményezhet a jogsértővel szemben. Ez esetben a bíróság a polgári jog szabályai szerint lefolytatott eljárásban kártérítést is megítélhet a felperesnek. Különösen az internetes ügyletek esetén azonban ide hosszú út vezet. A polgári bíróság ugyanis nem keresi az alperest. Ahhoz, hogy a bíróság idézést bocsásson ki számára, pontos nevet, címet, fellelhetőséget kell kapnia a felperestől. Ennek hiányában a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasítja keresetet.

Szóval, valóban nem könnyű az interneten elkövetett jogsértésekkel szemben eljárni, ez tény. Mégis tévhit az internetező körében az, hogy a weben mindent szabad, "úgysem találnak meg". Ez egyszerűen nem igaz. A jog így is széles skálán biztosítja az eszközöket a jogsértővel szemben. Legyen az büntető vagy pedig polgári eljárás.