Ezzel csak annyi a bibi, hogy amikor azt hiszed, hogy segítesz valakinek, akkor az leginkább egy gáncs részedről, amit nem veszel észre. Ha meg szándékosan teszed, akkor egy bizonyos népcsoporthoz tartozol, akik azt hiszik, hog az övélk az irányítás.
A játékot sem érted, csak azt hiszed, hogy igen. És ez is egy hit, ami nélkül nem tudnád magad összerakni nap-nap után. Ezért kellek neked én, aztán később más is hátha lesz, és akkor majd nem érzed magad senkinek, mert ettől félsz, de nagyon.
Te aztán mennyivel különb vagy?! Ki se bírnád "követők" nélkül. Ez éltet, hogy hozzád igazodjanak. De milyen helyet választottál erre? Olyat, ahol a nagyérdemű bizonyos újoncai csünghetnek a szavaidon. Magas? Kinek a nézőpontjából?